Előadók, előadások
| 
| 
Folyamatosan bővülő tartalom...
A szerző a gömöri romungrók varázsmeséinek interetnikus kapcsolatait vizsgálva saját terepkutatására épít, mely 2002 és 2004 között zajlott és területileg az egykori Gömör-Kishont nyugati településeire összpontosított. A kutatás során feljegyzésre kerültek úgy a népi próza előadásának körülményei, mint szövegek (főként mesék, mondák és életrajzi elbeszélések) a magyar és szlovák etnikai környezetben élő romungrók között. A bevezetőben a cigány népmese eredetére vonatkozó elméletek rövid áttekintését hozza, a továbbiakban pedig a roma narrátorok által cigányul, szlovákul és magyarul előadott mesékben szereplő nevek, bevezető és záróformulák, valamint állandósult szókapcsolatok összehasonlító elemzésére vállalkozik. Arra a következtetésre jut, hogy egy adott régió cigány meséi egy konkrét időpontban (Gömör-Kishontban a 21. század első éveiben) nagyfokú sokszínűséget és pontosan nyomon követhető külső etnikai hatásokat mutatnak. A magyar és szlovák romungrók varázsmeséiben szereplő mesealakok nevei és a használt stilisztikai eszközök a magyar-szlovák nyelvhatár két oldalán közvetlen összefüggésben vannak a nyelvi környezettel, melyben a narrátorok élnek, melyben a mesék előadásra kerülnek. Feltételezi, hogy eredetileg egy kétirányú akkulturációs folyamat játszódhatott le a többség (szlovákok ill. magyarok) és a kisebbségi roma közösségek között, viszont a mesei elemek interetnikus átvételének kétirányúsága nem volt kiegyensúlyozott.
Agócs Attila
- születtem 1978-ban Losoncon, de valójában Füleket tartom szülővárosomnak, itt is élek
Tanulmányok:
| 1999-2004 | Komenský Egyetem BTK, Pozsony: néprajz szak – szakdolgozat: „A gömöri letelepedett romák népi prózájának ökológiája“ - témavezető: prof. Milan Leščák |
| 1999-2005 | a Selye János Kollégium tagja – tútor: Dr. Benedek Katalin, PhD /MTA Néprajzi Kutatóintézet/ |
| 2006- | Komenský Egyetem BTK, Pozsony – Etnológiai Doktori Iskola |
Szakmai szervezetek:
| 2005- | a Magyar Néprajzi Társaság és a Národopisná spoločnosť Slovenska tagja |
| 2010- | a dél-szlovákiai Végvárklaszter elnöke |
| 2011- | a Szlovákiai Múzeumok Szövetségének elnökségi tagja |
Munkahelyek:
| 1999-2002 | Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes – Pozsony: hivatásos táncos |
| 2004-2007 | a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria néprajzkutatója – kutatási témák: a felső-nógrádi céhek élete, felső-nógrádi palóc népviselet, a nógrádi zománcipar története |
| 2005-2007 | a Selye János Egyetem losonci kihelyezett képzésének óraadó tanára – "Magyar néprajz/európai etnológia" |
| 2007- | a Füleki Vármúzeum igazgatója |
Bahorka együttes – bahorka.mindenkilapja.hu
Összefújt minket a szél, mondhatni így is. Ritka jelenség az, mikor egy tánckaron belül 3 énekes is van, de lehető legjobb dolog történt velünk, amikor a Jászság Népi Együttes Boldog lelkek tánca című műsorában elkezdtünk együtt énekelni.
A folytatás magától értetődő volt, ilyen véletlenek nincsenek. 2007 augusztusában a Csángó Fesztivál idején volt az első bemutatkozó koncert. A gyors zenekari névválasztáson kár lett volna sokat gondolkodni, mert ebből alakult ki a vezetékneveink kezdő szótagjainak összecsengése:
Balogh Melinda Horváth Sára Kaszai Lili
Berecz András – www.bereczandras.hu
1957-ben Budapesten születtem. Az első dalokat édesanyámtól tanultam, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben... dalokat, meséket, tréfákat gyűjtögetek. Életem különféle vargabetűi, hajtűkanyarszerű fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélő énekes, mesemondó lettem. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelőintézettől parókiáig mindenféle rendű és rangú ember "használ"- hazám az elszakadt részekkel, és a diaspóra is. Kedves dalaim és meséim a honát kereső és a nagyon szerelmes ember hallomásai, látomásai. Felnőttekhez szólnak inkább. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- és televízió felvételeket készítettem itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is. Tanítottam magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontoi York egyetemen, kanadai, amerikai táborokban. Mesét mondtam tolmácsok segítségével kanadai, észt, francia, holland közönségnek is. Utóbb műfordítással is foglalkozom.
Díjak, elismerések
1985. Népművészet Ifjú Mestere díj
1990. Magyar Művészetért díj
1993. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetés
2001. Magyar Örökség díj
2003. Március 15. díj
2005. Alternatív Kossuth díj
2005. Prima díj
2008. Szer Üzenete díj - Böjte Csabával megosztva
2010. Budapestért díj
2011. Kossuth díj
Könyvek, írások, filmek
„Bú hozza, kedv hordozza, Magon kőtt énekesek iskolája I.” 1997.: Néprajzi tanulmány a néphagyomány ismeretlen "zeneesztétiká"-járól. Szerző foto melléklete az énekesek magatartásáról. Két kiadás.
„Rokonok söre” csuvas népköltészet, műfordítás és tanulmány jegyzetekkel. 2001. Teleki Alapítvány
„Sose Sára” mese 2001. Eső, irodalmi folyóirat, mese szám.
„Két légy, két ladik - mese a tallinni kőkandúrról, melyben a város ismert kőmacskája egy pár szóra megelevenedik, aztán meg is merevedik - mese arról, hogy Perzsia bevétele is nehéz szájmunka”
„Ez úgy igaz, ahogy hiszitek – nagyotmondó mesélők nyomában Berecz Andrással” (rendező: Karácsony Molnár Erika) dokumentumfilm.
Dokumentumfilm a Csuvasföldről Duna TV támogatásával, néphagyomány, identitás témakörben. Kb. 8 óra megvágatlan, 2000. (munkatársak: Agyagási Klára, Dénes Zoltán)
Lemezek, kazetták, CD-k
A szél patkójától a kő is szikrázik (Ökrös zenekar, Juhász Zoltán)
Egyszólam Vásárfia (Újstílus) Kalotaszegi mulatónóták (Ökrös zenekar)
Megütik a dobot (Kalamajka, Egyszólam)
Kőkertben liliom (mese, dal, fotó)
Kőkertben liliom II. Felítő (illusztráció: Gyulai Líviusz)
Szegen csengő (illusztráció: Gyulai Líviusz)
Sinka-ének
Legényes Sördal csuvas népdalok magyarul 2 Cd + Mp3 (illusztráció:Bicskei Zoltán)
Hazakísérlek Gyergyó régi népzenéjéből
Csernik Szende – www.labitaszinhaz.net
Székelyföldön egy kedves kis városkában, Sepsiszentgyörgyön láttam meg a napvilágot. Művészeti Líceumban oskoláztam, képzőművészeti ágazaton. Mindaddig, amíg az érettséginek nevezett létra fokát megmásztam, addig gyönyörű tájakat barangoltam be gyermekded lényemmel.
Nagymamám és nagytatám falujában, Dálnokban töltöttem a nyarakat, teleket ahol színeset bugyborékol a rét, s a forrásvíz oly finoman fortyog ki a földből, ahol a széna feszt ropogós és jószagú, s a medve a kert bütüjét ledőjtögette volt perpenceszilváért. S az ülű es leste nagy madár magaslatából a csürkécskéket, s vót, hogy el es kapott vajegyet.
Na s akkoriban az én csóré lábacskámat megcsípte a csihány, s azóta es vakarózik, s addig-addig, míg mára felhúztam a bábukat lábaimra Mókára és Tréfára, hogy ne viszkessenek annyira, hanem járják el a székelynép jóízű mesécskéit. S ha nem es pityókát mesélek, akkor murkot aprítok lapítón, s ha nem es hiszitek el, a cseszle csípjen meg benneteket!
Így van velem ez, nem csak a szájam jár, hanem a lábam is: báboskodni táncházakban, óvodákban, iskolákban, családi napokon, művelődési házakban, fesztiválokon, rendezvényeken, táborokban, babazsúrokon jókedvvel szoktam, kicsiknek-nagyoknak orcájukra derűt lopva!
Mesebeli üdvözlettel: Csernik Szende
Fonó zenekar – www.fonozenekar.hu
A Fonó Zenekar Budapesten alakult, 1997-ben. Tagjai Magyarország különféle régióiból, Szlovákia és Ukrajna magyarlakta területeiről származó muzsikusok, akik a népzene előadását, oktatását és kutatását hivatásszerűen művelik. Zenéjük fő profilját a magyarság, valamint a Kárpát-Medence egyéb népeinek hangszeres és vokális zenei hagyománya, illetve a hiteles tolmácsolásra törekvő feldolgozások alkotják. Az együttes muzsikusai gyűjtéssel, azaz zenefolklorisztikai terepkutatással is foglalkoznak, s az eközben szerzett tapasztalatokat is hasznosítják zenei arculatuk kialakításában. A zenekar tagjai (egyenként, de közösen is) más zenei műfajok előadóival is együttműködnek, mint a klasszikus vonószene, az opera, a modern jazz irányzatai, a world music, vagy az autentikus klezmer muzsika, s ez a tevékenységük immár több tucat hanglemezen tettenérhető. A Fonó Zenekar oktatási feladatokat is vállal, elsősorban népzenei táborokban, mesterkurzusok vezetésének keretében, illetve gyerekeknek szóló hangszerismertető koncertek formájában. Koncertjeiket saját budapesti klubjukban, magyarországi és külföldi fesztiválokon, illetve koncerttermekben adják elő. Az elmúlt évek koncertjeinek helyszínei közül kiemelhetnénk a párizsi Theatre National de Chaillot, Theratre de Rond Point, illetve Théâtre de la Ville, a Nürnbergi Meistersingerhalle, a bécsi Museumsquartier, a római Villa Medici, a varsói Lapidarium színpadát, vagy az utrechti Rasa koncerttermét. A Mixtura Cultivalis című lemezüket a Le Monde de la Musique folyóirat a „Choc de l’Année” („Az év szenzációja”) díjjal tüntette ki. 2006-ban a zenekar megkapta a Magyar Rádió és Televízió által alapított eMeRTon díjat, 2007 áprilisában pedig Kodály emlékdíjat vehetett át.
A Fonó zenekarnak öt állandó tagja van:
Agócs Gergely - ének, tárogató, magyar duda, fujara, pásztorfurulya
Gombai Tamás - hegedű, hegedűkontra Pál István "Szalonna" - hegedű,
D. Tóth Sándor - brácsa, ütőgardon, dob
Kürtösi Zsolt - bőgő, harmonika
Önálló lemezek:
Sok szép napot éjszakával – Honvéd Együttes, Budapest,1998.
Árgyélus kismadár – Fonó Records, Budapest, 2000. (Écsi Gyöngyivel),
Musique de danse Hongroise – Buda Musique, Párizs, 2001.
Mixtura Cultivalis – Fonó Records, Budapest, 2002.
Túlparton – Hungaroton Classic, Budapest, 2004. (Szabadi Vilmossal és Gulyás Mártával)
Az ELTE BTK könyvtár-magyar szakának elvégzését követően 1980 és 1988 között a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumban dolgozott iskolakönyvtárosként és magyartanárként. 1988 óta az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola magyar szakos vezetőtanáraként dolgozik. Jelenleg ugyanitt a magyartanári munkaközösség vezetője. Tudományos pedagógiai kutatásokkal intenzívebben 1996-tól kezdve foglalkozik. 2001-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógus Kutatói Pályadíját. Doktori diplomáját 2002-ben az ELTE Neveléstudományi Intézete doktori iskolájában szerezte. Gyakorlóiskolai munkája megtartása mellett 2005 őszétől főállásban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán dolgozik az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ egyetemi docenseként. ... Az oktatás különböző területeivel, de mindenekelőtt az oktatás kulturális aspektusaival, a tehetséggel és a tehetséggondozással foglalkozik. A tehetséggondozáson belül a tehetséges fiatalok gondolkodási képességének fejlesztésére és a Kelet-Ázsiai országok tehetséggondozó rendszereire specializálódott. Számos publikációja jelent meg a tehetséggondozásról; 2004-ben adta ki tehetséggondozásról szóló monográfiáját, és nemrég szerkesztette a Magyar Géniusz Program által megjelentetett International landscape of gifted education című kiadványát. ... hosszú évekig volt a Magyar Tehetséggondozó Társaság aktív tagja és jelenleg a Magyar Olvasástársaság elnöke.
In: Győri János = [Magyar Olvasástársaság] Tisztújító közgyűlés, 2008. november 22.
1973-ban születtem. Alaptanulmányaimat az ELTE Bölcsészkarán végeztem, majd 2006-ban megszereztem a PhD-fokozatot nyelvészetből (germanisztikai szakterületen) summa cum laude minősítéssel. Az egyetem elvégzése óta több egyetemen és főiskolán tanítottam, elsősorban nyelvészeti és módszertani óráim voltak. Jelenleg az ELTE Fonetikai Tanszékén vagyok egyetemi adjunktus, a fonetika mellett pszicholingvisztikával kapcsolatos tárgyakat oktatok. Kutatási területem: nyelvelsajátítás, beszédészlelés, beszédértés, az olvasás és az észlelés-értés összefüggései. Több nyelven beszélek, rendszeresen előadok hazai és külföldi konferenciákon, többek között egyedüli magyar előadóként ott voltam a 15. Európai Olvasáskonferencián Berlinben, vagy idén nyáron kollégáimmal Isztambulban a 12. ICPLA konferencián, ahol a diszlexiás gyermekek szövegértéséről számoltam be. A kutatói-oktatói munkámon kívül rendszeresen foglalkozom gyermekek beszéddiagnosztikájával és szövegértésével, valamint egyik szerkesztője vagyok az Anyanyelv-pedagógia nevű online magazinnak.
A cigány mese, a cigány mesemondás jellemzői és szerepe a közösség életében
A kortárs, döntően írásos kultúrában élő emberek általában azt gondolják, hogy a mese gyermekeknek való történet, és a benne megjelenített világnak (beszélő állatok, óriások, sárkányok, varázseszközök, csodák stb.) semmi köze a valósághoz. Pedig az archaikus népi kultúrában a mese felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt szóló narratív műfaj volt, amely szorosan kötődött az adott közösség társadalmi életéhez. A mesehallgatás a szórakozás mellett az enkulturáció egyik formája volt. Az egyén számára tudást, szabályokat, megoldásokat közvetített, hozzájárult az egyén perszonalizációjához és szocializációjához, másrészt a közösség számára is fontos volt, mivel segített az integritás megőrzésében.
A cigány népcsoportok körében a mesemondás az 1970-es évekig élő szokás volt. A cigányok hosszú ideig kimaradtak a népoktatásból, ennek következtében az orális folklór irodalom, így a mesemondás hagyománya is tovább jelen volt kulturális közegükben, s egyes magyarországi és erdélyi kistelepüléseken szórványosan még ma is él. Előadásomban a cigány mesék jellemzői kapcsán ismertetem a mesék eredetiségét megkérdőjelező Vekerdi József-féle álláspontot és ennek tudományos cáfolatát is (Görög Veronika, M. Stewart, Nagy Olga). A cigány mesemondási szokások bemutatásakor – a homogenizálás elkerülése érdekében – törekszem az egyes cigány csoportokra (oláh cigányok, romungrók, beások) jellemző szokások megragadására is. A magyar folklorisztikában igen jelentős egyéniségkutatás szempontjait szem előtt tartva – felhívom a figyelmet a cigány mesemondók (Ámi Lajos, Rostás Mihály, Berki János, Cifra János, Dávid Gyula stb.) gazdag repertoárjára is.
Kanizsa Csillagai – kanizsacsillagai.mindenkilapja.hu
A Kanizsa Csillagai nevezetű együttes 1993-ban alakult nagykanizsai oláh és beás cigány fiatalokból. Horváth Zoltán az együttes vezetője gitáron és buzukin játszik, táncol, énekel. Felesége Horváth Zoltánné "Ibi" énekel, táncol. Gyermekeik Horváth Zoltán cajonozik és táncol, Horváth Laura énekel és táncol. Az együttes vezető öccse Horváth Sándor énekel, tamburán és gitáron játszik. Ibolya öccse Havasi Attila táncol, kannázik, kanalazik és szájbőgőzik, Szatmári László hegedűn, kontrán és nagybőgőn játszik. Az együttes fellépésein a Magyarországon élő cigányok kultúrájából lovári, beás és romungro népdalokat, szatmári, erdélyi és zempléni cigánytáncokat ad elő cigány hagyományőrző népi viseletben. Jelenleg azon kevés együttesek közé tartoznak az országban akik a beás népcsoport dalait, táncait ápolják, és megismertetik a világgal. Az együttes bejárta koncertjeivel Németországot, Franciaországot, Spanyolországot, Svájcot, Olaszországot, Csehországot, Ausztriát, Szlovéniát, Romániát, Tajvant, de számos fellépésnek tettek eleget Magyarországon is. Néhány magyarországi fellépés a teljesség igénye nélkül: Ki Mit Tud? televíziós vetélkedő, Sziget fesztivál, Volt fesztivál, Duna Karnevál, Nemzetközi Cigány Karnevál, Esti Showder, Népművelők Országos Vándorgyűlése, Savaria Fesztivál….
Megjelent lemezeik:
Plinzsje Puju (Sír a madár)-Bahia Music(Budapest) Kiadó 1997
Foku Drákuloj (Az ördög tüze)-Bahia Music(Budapest) Kiadó 2000
The Boyash Gypsies of Hungary- ARC Music (Florida)2001
Dimizo á zsutyé vö!(Az Isten segítsen benneteket!) 2006
M-o piskát puriku (Megcsípett a bolha) 2010
Egyéb válogatás lemezek a Kanizsa Csillagai közreműködésével:
Best of Gypsy Folk Groups from Hungary- Hungaroton Kiadó(Budapest) 2000
Radio C Válogatás 2003
World Of Gypsies-ARC Music Válogatás 2003
Roma művészek a gyermekekért 2006,
Testvérek vagyunk az Úrban 2009 Filmzene: Robert Ralston: Drum Bun- Jó utat, 2003
Díjak, kitüntetések:
Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Közéleti Díja 2000
Országos Cigány Önkormányzat Közéleti Díja 2003
Zala megyei Közgyűlés Közművelődési Nívódíja 2003
A Magyar Köztársaság Elnökének Ezüstérme 2011
Pro Cultura Minoritatum Hungariae 2011
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének Kissebbségi Díja 2012
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatójaként közel nyolc éve követem a mese jelenlétét és (át)alakulását a gyermekek és felnőttek életében. Kutatásaimban egyrészt arra a kérdésre keresem a választ, hogy napjaink óvodáskorú gyermekei milyen módon fogadják be a különböző népmeséket, illetve hogy a drámapedagógia és a népmese összekapcsolásának egy újfajta módjával (Mesét Másként kezdeményezés) milyen hatásokat érhetünk el az érzelmi nevelés területén az óvodai nevelésen belül. Másrészt a családon belüli mesélés különböző megjelenési formáit kutatom, ezen belül is a szülők szerepére fókuszálva. A Gondolkodj Egészségesen! Program munkatársaként, számos a mesével, meséléssel kapcsolatos program kidolgozásában és vezetésében veszek részt itthon és külföldön egyaránt. Édesanyaként pedig mindennap részese lehetek a mese varázslatos erejének.
A népmese közösségformáló ereje
A gyermekkort meghatározó tevékenységek közül a játék mellett optimális esetben a mese is fontos szerepet tölt be. A XXI. század gyermekeinek többsége (sajnos) a mesét számos esetben vizuális élményeken alapuló történetként (rajzfilmként) értelmezi. Lassan elhalványulnak a hosszú évszázadok során létrejött és áthagyományozódott (verbális) értékek, amelyek magukban hordozzák az ember természet közeli voltát. Ezeknek az ősidők óta bennünk élő szimbólumoknak az elsődleges „átadói” szerencsés esetben a szüleink. Napjainkban számos változás figyelhető meg a régen hagyományosnak nevezett családmodell mellett. Évről évre növekszik az egyszülős családban élő ez által sok esetben egy megváltozott helyzetet (nevelőapa, nevelőanya, féltestvérek stb.) elfogadni kényszerülő gyermek. Egyvalami viszont nem változik – a biztonság, ami a gyermek életben maradásának alapját képező lelki és fizikai aspektus egyaránt. Feltételezésem szerint a (nép)mese „tudatos használata”, közösségformáló ereje, (elő)segíti a gyermek és az elsődleges nevelők kapcsolatának megerősödését. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának hallgatói hét éve vesznek részt egy olyan kezdeményezésben, ami a (legkülönfélébb struktúrájú) családokon belüli (népmese)mesélés (elő)segítését és annak maradandó élménnyé való tételét segíti elő. Közreműködésükkel és segítségükkel az elmúlt években közel 250 család vett részt abban a kutatásban, amelynek eredményeiről és tapasztalatairól szeretnék beszámolni előadásom során.
Kóka Rozália – www.folkinfo.hu/kokarozi
1943-ban a vajdasági Bajmokon láttam meg a napvilágot. Szüleim nemzeti kisebbségben született emberek. Édesapám, Kóka István bukovinai székely származású asztalosmester, édesanyám, Gyurcsik Mária bácskai magyar. Ő varrónő volt. A bukovinai székelyeket 1941 májusában telepítették Bácskába, onnan 1944 októberében menekülniük kellett. 1945 márciusában telepítettek le bennünket a Völgységben, egy kis, ezerlelkes, németek lakta faluban, Felsőnánán. Itt végeztem el az általános iskolát, majd a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanultam tovább. A Kaposvári Felsőfokú Tanítóképzőben szereztem tanítói oklevelet. 1962-ben a szüleimmel, számos rokonommal és bukovinai székely falumbélivel Érdre költöztünk. 1964 -ben férjhez mentem Szentes Jánoshoz és az Érddel szomszédos Tárnokon lettem tanító. 1965-ben született a leányom, Szentes Erika Csilla. 1968-ban elváltam a férjemtől. 1965 és1979-ig kisebb megszakításokkal tanítottam az Érdi 5. sz. Ált Iskolában, az Érdi 1. sz Ált Iskolában és a Diósdi Általános Iskolában. Közben 1974-1977-ig a Budai Járási Művelődési Központ főállású munkatársa voltam. 1979-ben súlyosan megbetegedtem és két évre leszázalékoltak. 1985-ben vállaltam ismét főállásban munkát. A Kisdobos c. gyermeklap újságírója lettem. Újságunk 1990-ben megszűnt, ekkor az érdi Liget Termál Szállóban kulturális igazgatóhelyettesként helyezkedtem el. 1992-ben meghívtak a Magyar Művelődési Intézetbe, ahol 2000 decemberéig dolgoztam népzenei főelőadóként. 1998-ban Budapestre költöztem.
II. Gyermekkoromtól nagy figyelemmel és odaadással igyekeztem megismerni, megtanulni és másoknak is bemutatni népcsoportom, a bukovinai székelyek történetét, népművészetét, életét. Tíz éves koromtól táncoltam iskolái m néptánc csoportjaiban, de a szekszárdi Sárközi Együttesnek és később a Somogyi Népi Együttesnek is tagja voltam. Tizenkilenc koromban, indultam el az első "igazi" néprajzi gyűjtőutamra. Meséket és népdalokat gyűjtöttem, s tanáraim segítségével pályázatot készítettem az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra. Második helyezést értem el, s jutalmul felhoztak Budapestre, a Néprajzi Múzeumba. Akkor megismerkedtem mindazokkal a kiváló, szellemi nagyságokkal, akik későbbi életutamat meghatározták. A néprajzi gyűjtőmunkát azóta se hagytam abba. 1971-ben alakítottam, és máig vezetem az Érdi Bukovinai Székely Népdalkört. 1973-ban a Szóljatok játszók, regölők c. pályázaton a Csiki Véró élete c. monodrámám forgatókönyvével, majd a bemutatásával országos első helyezett lettem. Ekkor indult előadóművészi pályám. Gyűjtéseimből előadóesteket, meseműsorokat szerkesztettem, amelyekkel az egész "magyar glóbuszt" bejártam. Hanglemezek, kazetták is készültek belőlük. 1989-ben jelent meg első könyvem, a bukovinai székely, gyímesi és moldvai népi szerelmes történeteket tartalmazó Egy asszon két vétkecskéje c kötet. 1991-ben a népdalkörömet hagyományőrző tevékenységéért Európa-díjjal jutalmazták. Eközben megunhatatlanul rajongok Gábor, Csilla és Lívia unokáimért. Ha csak tehetem, írok, mesélek.
Kitüntetéseim:
A Népművészet Ifjú Mestere, 1973
Sebestyén Gyula Emlékérem, 1983
Bessenyei György Emlékérem, 1987
A Népművészet Mester, 1992
A Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje, 1994
Érd Városért, 1995 /a népdalkörrel együtt/
Sebestyén Ádám díj, Érd Városért, 2001./a népdalkörrel együtt/
"Rendületlenül"-érdemérem, 2004.
Csuka Zoltán-díj, 2004
Magyar Örökség Díj 2007
Kiadványaim:
Érdi Bukovinai Székely Népdalkör / bukovinai székely népdalok,
Hadikfalvi betlehemes Hungaroton, Bp. 1986.
Betlehemnek pusztájában/ hangkazetta/
Istenem, országom/ hangkazetta/
Kicsi Kégyókirályfi / bakelit lemez, hangkazetta/ Hungaroton
Fehérlófia /bakelit lemez, hangkazetta/ Hungaroton
Egy asszon két vétkecskéje / Ötlet kiadó, Bp. 1989; TIMP, Bp. 2002./
Egy asszon két vétkecskéje/ hangkazetta/ Magánkiadás.
Mátyás király rózsátnyitó ostornyele, Út Kiadó, Székesfehérvár, 1990; TIMP, 2003.
Mátyás király rózsát nyitó ostornyele /hangkazetta /, Masszi Kiadó, Bp. 2003.
Katyika meg Matyika, Fekete Sas Kiadó, Bp. 2002.
Hadikfalvi betlehemes/ könyv + CD/, Fekete Sas Kiadó, Bp. 2003.
Aranyhajú ikergyermekek /hangkazetta/- Magánkiadás.
Aranyhajú ikergyermekek / moldvai csángó mesék/ TIMP. Bp. 2004.
"Ó, fényességes szép hajnal" /bukovinai székely adventi és karácsonyoi népénekek az Érdi Bukovinai székely Népdalkör előadásában, CD, 2005. saját kiadás./
Virágszépzöld
Anna Katyika meg Matyika - Fekete Sas Kiadó,
Mesemondó gyerekek könyve Fekete Sas Kiadó, Bp. 2009.
Egy Asszon, két Asszon - TIMP KIADÓ KFT. 2011
Debrecen, 1942. nov. 17.
Diplomák:
1968 ELTE BTK lélektan, ugyanott 1975 szociológia
Munkahelyek:
Üzempszichológus az Egyesült Izzóban 1968. 07. 01. – 1969. márc. 9.
Olvasáskutató az Országos Széchényi Könyvtárban 1969. márc. 9-től 1986. nov. 14-ig. Ugyanott 1986. nov. 15-től 2001. márc. 1-ig az Olvasáskutatási osztály vezetője.
Főiskolai óraadó tanár 1978 és 1998 közötti években SZOT Központi Iskola és ELTE TFK. Óraadó egyetemi oktató 1988 – 2004 ELTE BTK. Oktatott tantárgyak az olvasás szociológiája, lélektana és pedagógiája.
Ugyanezen kulcsszavak jellemezték kutatói tevékenységemet is.
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Ifjúsági Szekcióban elnök voltam 1983 és 1990 között.Az MKE elnökségi tagjává választottak több ciklusban 1986 és 1998 között. A Magyar Olvasástársaság elnöke, alelnöke voltam több cikluson át 1992 és 2006 között. 2006. nov. 3. után tiszteletbeli elnök. 18 könyv szerkesztője, társzerzője és szerzője, 218 cikk szerzője
Kitüntetések:
Szabó Ervin emlékérem 1991,
MKE emlékérem: 1994,
Széchényi Ferenc emlékérem 2002,
Széchényi Ferenc Díj 2007.
"Amit magamról szoktam híresztelni":
Gyergyószentmiklóson születtem 1949 szeptember 27-én, Makfalván töltöttem a gyermekkor boldog éveit. Gimnáziumi tanulmányaimat Sepsiszetgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban végeztem (akkor persze már/még nem így hívták.)
Kolozsváron szereztem bölcsészdiplomát. Voltam középiskolai tanár Gyergyószentmiklóson, muzeológus Bukarestben. 1994-től, alapítása óta igazgatom Budapesten a PONT Kiadót és szerkesztem a Gyermekekről-Gyermekekért program könyveit, köztük az életem egyik fontos évében kitalált Fordulópontot. 2004-ben Aranyalma díjat kaptam. Szeretem a munkámat!
Szávai Géza író felesége, Eszter lányunk édesanyja és három kislányunoka boldog nagyanyója vagyok.
A Magyar Írószövetség tagja vagyok.
A ROMA KULTÚRA SZÍNREVITELÉNEK SZEREPE A GYERMEKKORI SZOCIALIZÁCIÓBAN ÉS A GAZDAG SZEMÉLYISÉG ALAPOZÁSÁBAN
(40 eredeti diával illusztrált előadás - rezümé)
Kezdjük talán egy kis történelemmel….
A cigányok törzsi-nemzetségi szervezetben éltek, ami az indiai, közismerten merev, valójában átjárhatatlan kasztrendszerhez hasonlít. Mára kultúrájuk sokat változott – jelentős az idomulás.
A XVIII. század óta Európa „rátalál” erre a népességre → felvilágosításban, jobbításban, nevelésben kell részesülniük a cigányoknak. A pszichológia és a nevelés tudománya korábban kevés figyelmet fordított a kultúraés a környezet emberi fejlődésben betöltött szerepére.
A klasszikus elméletek a tanulási motívumokat az egyén személyes jellemzőjeként vették.
A szociokulturális nézőpont szerint a társas interakcióknak, illetve a kulturálisan megalapozott tudásnak kiemelkedő jelentősége van a tanulási motivációban ….értsd: az egész nem megy a kolónia nélkül. → Fontos tényező a kolónia önismerete, a „külvilág” ismeretei a kolóniáról
Kulcs a szocializáció, az oktatás
A meséről
PETROLAY Margit szerint az erkölcs vivőközege.
A bábjátékról
A bábok, a figurák szimbolikus életet élnek, varázslatos átalakuláson mennek keresztül → (úgy hisszük, hogy) életre kelnek → ez adja az erejüket. Így, akár szokatlan események, dolgok, sőt akár példabeszéd szereplői is lehetnek.
Mit taníthatunk egy darab kapcsán?
- Neveket: Hajnalka, Lola, Kálmánka és nem Dzsennifer, Kevin, Ronaldó a gyerek.
- Apa dolgozik – gyógynövényeket ismer, szed és szárít, elad, szegkovács, kosárfonó, stb.
- Esténként fürdünk…. stb.
A bábok híddá is lehetnek! Ismeret, önismeret – nemzeti, társadalmi szinten.
A papírszínház, a familiáris bábjáték az a terep, ahol a gyerekek a legegyszerűbb úton kerülhetnek alkotói, egyben előadói szerepbe.
A papírszínház lényegében
- egy célszerűen átalakított, nagyobb doboz
- szereplői - lehetnek - kivágott, pálcára erősített gyermekrajzok,
- amelyben a történet a jól kiválasztott nyersanyag dramaturgiája szerint megy végbe.
Önvallomás
Egerben, az akkori nagy tudású professzorok pedagógust faragtak belőlem.
Kis faluban kezdtem tanítani. Elvégeztem az egyetemet. Nyaranta művésztelepekre jártam. A sors úgy hozta, hogy megpályázhattam és meg is kaptam a sárospataki Tanítóképző egyik tanársegédi állását. Egyebek mellett a bábjáték tanítását is feladatul kaptam.
A bábjáték többet rejt, mint amit a közgondolkodás feltételez róla. Évek sora alatt – cikkek, tanulmányok és tankönyvek segítségével – bemutattam, hogy mit nyerhet a pedagógus, hogyha birtokában van a bábjátszás ismeretének. Azt tettem, amit kellett – amit szerte a világban megtanultam bevittem a tanterembe, letettem a tanítványok asztalára. Eleinte a megyében, majd messzebb... legmesszebb távol-keleten, Taiwanban „tanítottam” az érdeklődő pedagógusokat a bábjátékban rejlő különös lehetőségekre.
A nyolcvanas/kilencvenes évek fordulóján Zsolnai József pedagógiai programja országos elterjesztésén fáradozott. Nála „rendes tantárgy volt” a bábjáték. Meg kellett tanulni – meg is tanultam – tantervet fejleszteni. Két évtizedig a sárospataki volt az a főiskola, ahonnan minden diplomás óvónő és tanító úgy jött ki, hogy alapképzésben tanulta az alkalmazott bábjátékot.
Lehetőségem volt, hogy a pedagógiai alternatívákkal való ismerkedés jegyében bejárjam Ausztriát, Németországot, Dániát, Hollandiát. Élőben láttuk a Waldorf-pedagógiát működni, láttuk iskoláit, óvodáit, az öregotthonait(!). Holland Montessori-, dániai szabad- és népfőiskolák vendégei voltunk napokig.
Ahol csak tehettem átadtam, amit harminc év alatt elleshettem. 2008-ban a „magyar neveléstudomány eredményeinek felhasználása területén kiemelkedő tevékenységet folytató pedagógus és neveléstudományi kutatómunkának elismeréseként” az öt Kiss Árpád-díjas egyike lehettem. Nem vagyunk sokan, nagy elismerésben részesültem.
A mai iskolázás nem kedvez a magyarságtudatnak. A butykosok, a szuszékok az összes többi tárggyal elmentek a rajzórára. A népmesék és balladák, a dramatikus népszokások gyöngyszemei porba hullanak, ha a magyartanár olyan. A népdal Kodály kottáiba csomagolva igyekszik élve átbukdácsolni az énekórákon, néptáncoktatás is csak ott van, ahol a tornatanár is úgy akarja… Széttépték a népművészetet, mint annak idején Koppányt. Az a tragédia, hogy amint ő is, a népművészet - és benne annak magyarság-tartalma is - belehalhat a felnégyelésbe.
Sárospatak, 2012. szeptember 6.
Szentirmai László
ny. dékánhelyettes
Fontosabb publikációk:
Könyv
Szentirmai László: Nevelés kézzel - bábbal. Budapest, 1998. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Szentirmai László: b ÁbéCé 1. kötet Budapest, 2003. FABULA Bt.
Szentirmai László: b ÁbéCé 2. kötet Budapest, 2009. PMKI.
Szentirmai László: Nevelés kézzel - bábbal.
/2., átdolgozott, bővitett kiadás/Budapest, 2005. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Szentirmai László: Báron László Bábjátékos portrékötetek 1. Sárospataki Népfőiskolai Egyesület 2007.
Szentirmai László: Séd Teréz Bábjátékos portrékötetek 2. Sárospataki Népfőiskolai Egyesület 2009.
Szentirmai László: Tóth László Bábjátékos portrékötetek 4. Pinocchio Alapítvány 2011.
Könyvfejezet
Szentirmai L.: Bábjáték, szerk.. D. Kovács Júlia Művészeti nevelés, Bp. 1999. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Szentirmai L: Bábjáték, bábkészítés, Szabadidős tevékenységek, Bp. 1997. Eötvös József Könyvkiadó
Szentirmai L: Pedagógiai kistrakta, Szabadidős tevékenységek, Bp. 1997. Eötvös József Könyvkiadó
Szentirmai L.: Önmagukat író történetek (tanári kézikönyv)
– Bábjátékos fejezet. Miskolc, 2002. Bibor Kiadó,
RAABE, Óvónők kincsestára /módszertani kapcsoskönyv/, 2003. április
Szentirmai László: Bábokat tervezett – embert formált. Koós Iván egy tanítvány szemével.
LIMES Komárom-Esztergom Megyei Tudományos szemle, 2003/1. 18 – 27 p.
Szentirmai László: Tárgyjáték Közművelődési Információk, 2007. 16. évf. 4-5.szám PMKI Budapest
Szentirmai László: Bábszínház az óvodában – Két mese feldolgozása
RAABE, Óvónők kincsestára /módszertani kapcsoskönyv/, 2007. november
Szentirmai László: Bábdramaturgiai kistrakta Közművelődési Információk, 2007. 16. évf. 4-5.szám PMKI Budapest
Programtanterv - Szövegértés – szövegalkotás kompetenciaterület, “C” – Tanórán kívüli fejlesztés
1-6. évfolyam - báb-dráma – suliNova, Bp. 2005.
