postheadericon Előadók, előadások

Folyamatosan bővülő tartalom...

Badin Ádám

Halász Péter

Kovács Marianna

Stiblár Erika

Tolnai Mária

Varga Norbert

 


badin

Badin Ádám

1965-ben születtem Rozsnyón. Apai nyagyapám sok-sok mesét mondott nekem még apró koromban, melyeket szájtátva hallgattam a diófa alatt. Később Prágában a Károly Egyetemen tanultam. Itt kerültem igazi személyes kapcsolatba a bábszínházzal, ott. hoztuk létre 1987-ben a Szent-György és a sárkány c. óriásbábos produkciót, mely előadás bejárta nem csak Európát, hanem az nagyvilágot is. Tanulmányaimat később a németországi Trierben folytattam, ahonnan 1993-ban meghívtak a kecskeméti Ciróka Bábszínházba ügyvezető igazgatónak. Ott ismerkedtem meg Környei Alice játékmesterrel, aki mind a mai napig mesterem, alkotó- és játszótársam a népmese megszelídítésében.

Mivel szélesebb s szűkebb pátriám, a Palócföld s benne Gömörország mesevilága mindig vonzott, hazajöttem és 1997-ben Rozsnyón Écsi Gyöngyivel megalapítottuk a MESESZíNHÁZat. Célunk a felvidéki magyar népmesekincs, azon belül is a nagyon gazdag palóc mesevilág életrekeltése, színházi átlényegítése és mindezzel mindenekelőtt a felvidéki gyermek és felnőttközönség szolgálata.

A meseszínházi munka mellett segítettem útnak indítani a Palóc Mesemondó Versenyt s ezzel párhuzamosan mese- és mesemondótáborokat szerveztem, melyek hatására egy igazi palóc mesemondó mozgalom bontakozott ki. 2005-ben az Allprint kiadóval közösen Palóc mesebeszéd címmel élő mesekönyvet adtunk ki. /hanganyaggal/

1998-tól szakmailag gondozom a Duna Menti Tavaszra benevezett gyermekbábcsoportokat.

Hasonlóképpen bekapcsolódom az újkeletű Ipolyi Arnold Népmesemondó Versenybe, valamint 2010-ben elindtottam a Pásztorok Öröksége Mesemondók, Furulyások-Dudások, Táncosok és Népdalénekesek versenyét.

Bábszínházi rendezőként elsősorban Kassai Bábszínházban dolgozok, ahol a meseszínházban bevált dramatizálási módszereket szlovák környezetbe ágyazom.

Mesemondóként, bábosként, rendezőként egyaránt a mesét szolgálom. 

Családommal Várhosszúréten élek.

Fontosabb elismerések: Szlovák Irodalmi Alap Premium-Nagydíja 1998
Magyar Művészetért Díj 2012

További információk s képek: www.meseszinhaz.euDebrecen Online - Mesébe írt útravaló


halasz

Halász Péter

Magamról röviden: 34 éven át voltam könyvtáros, mindvégig fiatalokkal, gyermekekkel és serdülőkkel foglalkoztam, különböző beosztásokban. Voltam bibliográfus, módszertanos, ú. n. koordinátor, mikor az új technológiák bevezetésével is foglalkoztam és 14 éven át voltam egy nagyobb, ifjúsági és gyermekkönyvtár vezetője, igazgatója Kassán. Mindezzel párhuzamosan tíz éven át a megalapítástól kezdve a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének voltam az elnöke. Több mint tíz éve vagyok lakhelyemen városi képviselő. Mostanában leginkább szülővárosom helytörténetével és egyháztörténetével foglalkozom.

Előadásomban beszélek magyar népmesegyűjtés kezdeteinek néhány úttörőjéről, Benedek Elek és Dobšinský P. E. műveinek elérhetőségéről a szlovákiai könyvtárakban, illetve egy-két példa a kölcsönzésekről, majd P. E. Dobšinský: A Cicakisasszony inasa meséjéről mai szemmel, akárcsak Benedek Eleknek Az elátkozott királykisasszony a meséről. Továbbá szó lesz P. Dobšinský emlékének őrzéséről Szlovákiában, és a szlovák Népmese Napjáról.

 


kovacs

Kovács Marianna

A Dráva mellett születtem 1965-ben, egy kicsi horvát ajkú faluban Drávasztárán, de határon innen, Magyarországon. A falumban a mai napig nincs óvoda, és rám a két nagynéném (tetke moje Kozarove) vigyázott. Miközben végezték a mindennapi munkát, engem mesével tartottak sakkban. De meséltek, beszéltek a nagyszüleim és szüleim, a családi történetek is szájról szájra jártak. Hosszú ideig a hallgatóság közé tartoztam. Mindig is szerettem a könyveket, mögéjük bújva (állatokat őrizve a réten) álmodoztam. Szerettem, ma is nagyon szeretem az embereket, a gyerekeket, akikért kiskoromtól felelősséget éreztem (így történetekkel szórakoztattam őket) az időseket, akikről tudom, hogy sokat megélt, tapasztalt bölcsek. Fürkészve a mai embereket, világmegváltó szándékaim vannak.

Meséket, történeteket viszek egyik helyről a másikra, egyik embertől a másikig.

Nagyon szeretem a munkámat, könyvtárosként a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárban lehetőségem van ki-be járni a könyvek világában, városom gyermekeinek mesélni, amikor csak akarják, beszélgetni velük és a felnőttekkel, azzal a céllal, amit kijelöltem magamnak.

A Magyar Olvasástársaság alelnökeként örömmel dolgozom az országos szakmai célokért, a legnagyobb megtiszteltetés, hogy 2010 óta (Százhalombattai Országos népmese-konferencia) rám bízták az ország népmesés ügyét. Mint mesemondó, biblioterapeuta folyamatosan másoktól tanulok, abban a tudatban, hogy mindenkitől van mit ellesni, csak egymást meghallgatva, segítve, lehet jobb a világ.
Soha nem felejtem honnan indultam, a horvát gyökereim (és közössége) nagyon fontosak számomra, így hatalmas lelki megnyugvás, hogy Százhalombattán van nemzetiségi önkormányzat, amelynek hosszú ideje vagyok az elnöke.
Százhalombattán született három (bőbeszédű) gyermekem, ők és ezáltal a városom a világ közepe.

A menny kapuja hatalmas -- mondják a gyerekek -- a pokolé kicsi, mert az
embereknek azért nem könnyű annyi bűnt összeszedni, hogy a pokolba
kerüljenek!

A Meseszó Egyesület létrejötte álmaim beteljesülése, olyan közösséget építünk, akikkel megindulhatunk az elődeink által kitaposott úton, célunk: visszahozni a szót az emberek közé, nem tagadva a világ változását, csak picinyként megállítani, elgondolkodni.

 


stiblar

Stiblár Erika

Gyergyóremetén születtem, Székelyföld távolabbik csücskében 1975-ben. Nagyanyámnál a falusi mindennapok levegőjével együtt a legnagyobb természetességgel szívtam a népi kultúrát magamba. Nagyotmondó bácsaival és elmélyülten vagy huncutul mesélő nénivel egyaránt találkoztam. Később a székelyudvarhelyi tanítóképzőben az erdélyi kultúra sűrűjében találhattam magam, de a népmese ekkor még csak egyik csendes témája volt az életemnek. Akkor vált főszereplővé, amikor a debreceni egyetem pszichológia szakán a szakdolgozati témámat megálmodtam 2003-ban. A varázslatos mesevilág tápláló és gyógyító hatásairól csak néhány írást lehetett akkor még olvasni, de józan rálátást adó következetes kutatást a mese terápiás hatásairól egyáltalán nem találtam. Ha nem volt, hát alkottam egyet, és a későbbi évek során folytattam, majd veresegyházi pedagógiai szakszolgálati munkában örömmel alkalmazom.

A Magyar Olvasástársasággal közös munkánk 2005-ben, éppen az első Népmese Napja kapcsán indult, és ugyanekkor folytatódott a relaxációs és szimbólumterápiás szakmai képzésem, valamint tovább gyarapodtak pszichológiai kutatási ötleteim, munkáim. Fiaim mellett ez éjszakai gondolkodásokat jelent, néhány előadáson és megírt tanulmányon kívül a munkák megjelenésre várnak. A mesének nincs vége, mindig új területek nyílnak meg, amelyek kidolgozásra várnak több témában. Ilyenek az olvasás és lelki munka kapcsolata, a mese spontán és tudatos terápiás hatásai, a meseterápiák mibenléte és hatótényezői, a népmesék alkalmazási módjai és módozatai mindennapi életünkben, oktatásban, gyógyításban. Azt vallom többek között, hogy a mesék beszélnek az alkalmazási módjukról is, így aztán senki ne higgyen nekem, hanem inkább járjon utána. Ne beszéljen róla, hanem élje meg a mesét, kövesse a számára megnyíló utakat. Az idei konferencián is ez utóbbi miatt vállaltunk szakmai műhelyt. A népmesék megélésének útjairól lesz szó, beszéd, gyakorlat. 


tolnai

Tolnai Mária

Mestertanárként léptem ki a felsőoktatás mindennapos feladataiból. Jelenleg a számomra legfontosabbat tehetem:eltérő korosztályú csoportokkal való közös munkát.

Tág terünk van: a színházi élmények feldolgozásától a kommunikációs kultúra fejlesztésén át az ön-és társismeret rejtélyes útjain haladunk.

  

 

 


varga

Varga Norbert

Varga Norbert 1968-ban született, Füleken él. Általános és középiskolai tanulmányait Füleken, Selmecbányán és Losoncon végezte, diplomáját a nyitrai Konstantin Egyetem Szociológiai Karán szerezte meg, jelenleg pedagógusként tevékenykedik. 1989-óta foglalkozik néprajzi gyűjtő- és kutatómunkával, főként az északi magyar nyelvterület különböző tájegységein végzett gyűjtéseket. Az egyes folklórműfajokhoz több szálon is kötődik: néptáncegyüttes-vezetőként, népművészeti rendezvények és fesztiválok szervezőjeként aktív részese a hazai folklórmozgalomnak. 2000-től a palóc és palócos kultúrájú szlovákiai magyar néprajzi tájak monda- és hiedelemvilágának kutatásával foglalkozik, munkája eddigi eredményei – a témakört érintő kisebb tanulmányai mellett – két kötetben kerültek összefoglalásra (Három szem klokocska. Egy gömöri pásztor hiedelemvilága és történetei. Budapest, 2006.; Amikor még szűk vót a világ... Mondák és hiedelmek Fülek vidékén. Dunaszerdahely, 2007, 2008 – Magyar Zoltánnal közösen írt művek). 2009-től a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet munkatársaként közművelődés-szervezéssel valamint narratív folklórhagyományok kutatásával foglalkozik, a 2010-től meginduló Ipolyi Arnold Szlovákiai Magyar Népmesemondó Verseny szakmai rendezője. Jelenleg a Szlovákiai Magyar Szövegfolklór Archívum kialakításán, valamint a kiemelkedő narratív készséggel rendelkező elbeszélők filmes dokumentálásán dolgozik. Varga Norbert néprajzi munkássága elismerése jeléül 2008-ban elnyerte a Nógrád Közművelődéséért díjat. 

Varga Norbert: A Gortva-völgyi cigányság narratív hagyománya – Balog Ernő mesemondói világa

A cigányság narratív folklórjának kutatása terén mindmáig számos adóssággal bír a szlovákiai magyar néprajzkutatás. Az e tekintetben „terra incognita”-nak számító szlovákiai magyar tájak közül csupán a gömöri régió nyújt kivételt, egy-egy kivételes képességű mesemondó, avagy a mesemondás, történetmesélés hagyományát őrző közösség bemutatásával. Előadásomban Gömör egyik belső kistájának, jelesül a Gortva-völgyének epikus folklórtudását mutatom be, egy balogfalvi elbeszélő egyéniség repertoárjának segítségével. Balog Ernő mesemondói világának jellemzése mellett, bemutatom azt a miliőt, melyben a tőle felgyűjtött mesék, mondák, apokrif történetek még nemrégiben a maguk természetessége és funkcionalitása mellett éltek. Szólok a Gortva-völgyi romungrók formális és informális mesemondó alkalmairól, a mesetanulás folyamatáról, továbbá a szájhagyományozott történetek és az írott források hatásáról az egyéni repertoár alakulására. Az alkotó mesemondó típust példázva jellemzem Balog Ernő mesemondói stílusát, variációs készségét, innovációs képességeit, valamint meséinek tartalmi megformálását, szerkezeti felépítését, műfaji megoszlását, illetve jellegzetes mesehőseit. A cigány mesemondókra jellemező meseszövés kapcsán kitérek a Balog mesemondói gyakorlatában is előforduló jelenségekre, mint például a különböző mesetípusokból származó motívumok, epizódok alkalomszerű kapcsolása, a meseszövés folyamán jelentkező logikátlanságok, szokatlan szituációk vagy reakciók jelenléte, a túlzott részletezés vagy modernizálás. Előadásom végén mesemondónk előadásmódját, mesemondói stílusát és meséinek nyelvezetét veszem számba, hogy végezetül elmondhassam: az ily módon felépített és megfogalmazott elbeszélések úgy szólnak a dráma, a komikum esetleg az irónia nyelvén, hogy közben teret adnak mindannak, amire mindig is szükségünk volt és lesz: az emberi fantázia szabad és önfeledt szárnyalásának.

 

Share
 
Nemrég frissült...
Rendezők, Támogatók

Magyar Olvasástársaság

Hagyományok Háza

Magyar Olvasástársaság

PTE

HMOMK

Meseszó Egyesület

Csorba Győző Könyvtár