Előadók, előadások
| 
| 
Folyamatosan bővülő tartalom...
Bereznai Zsuzsanna néprajzkutató
KECSKEMÉT ÉS KÖRNYÉKÉNEK NÉPMESÉI
1. Dékány Rafael kecskeméti népmesegyűjtése
2. Katona Imre csongrádi népmesegyűjtése
3. Nagy-Czirok László kiskunhalasi népmesegyűjtései
4. Seres József, a kiskunfélegyházi mesekirály
5. Népmesék a dusnoki ráchorvátok körében
6. Hajósi sváb népmesék
7. Madonna Modesta Kecskeméten avagy egy reneszánsz anakdota világjárása
A MESEMONDÁS GYÖKEREI ÉS A MAI MESEMONDÁS
A kortársi mesemondás művészi gazdagsága, változatossága a legrangosabb előadóművészek szintjére emelte a néphagyományból meríthető örökséget. A színes, lendületes, élményt adó mesélés változatossága az egyéni tehetséggel függ össze. Ennek örvendetes következménye az országszerte sokfelé hallható gyermekkori mesemondás.
De mit tudunk a mesemondás régi gyakorlatáról?
A mesemondás művészetének kezdeteiről nagyon kevés adatunk van. Inkább csak feljegyzésekre, röpke visszaemlékezésekre, elszórt véleményekre támaszkodnak a szakemberek, mint pl. Mária Terézia magyar testőrei, Bethlen Gábor leírása és a 19. századi néprajzkutatók véleménye. Amikor a néprajzkutatók felfedezték a hagyományőrző közösségekben rejtőzködő mesélőket, akkor a több évezredes gyakorlat legkésőbbi maradványaira bukkantak. Kutatásaik nyomán sokféle mesemondó közösségről, előadói tehetségről szólok az előadásomban.
A naponta ismétlődő mesélés-mesemondás és mondókázás, a pedagógus közös játéka, tánca, éneklése a gyerekekkel minden résztvevő számára örömforrást jelent. Fontos szerepet kap még a mozgás, a kézművesség, az alkotás, a párbeszéd minden formája, az érzékszervek-érzékelés fejlesztése. Kapcsolatkeresés a minket körülölelő világgal, a földdel, a vízzel, a tűzzel, és a levegővel. Ezek a tevékenységek a gyerekeket a mesék kapujához vezetik, amelyen belépve mindenki megtalálhatja a mese – számára érvényes – neki szóló üzenetét. A tevékenységek célja az is, hogy segítségükkel felfedezzék az összefüggéseket a világban, képesek legyenek ebben a rendszerben önmagukat elhelyezni, kapcsolódni másokhoz, és megtalálják a saját helyüket.
HAGYOMÁNYOS MESEMONDÁS – a Hagyományok Háza népmesemondó tanfolyamáról
"A mese az élőszó művészete." Ezért, ha hagyományos népmesemondásról kell beszélni, illetve bemutatni a Hagyományok Házában Magyarországon egyedülállóként működő népmesemondó tanfolyamot, annak tematikáját, és módszertanát, feltétlenül említést kell tenni a hagyományos mesemondásról magáról: mit tekinthetünk hagyományos mesemondásnak, miért van jelentősége a népmesék szóbeli mondásának, mit jelent a szóbeliség, hogyan hat az írott mese és a szóban elmondott népmese a befogadókra? Van-e különbség? Tanulható-e egyáltalán a mesélés?
Kiindulópontom a következő: a beszéd emberi kapcsolatokon alapuló szóbeli esemény. A szóbeliség nem a hangot jelenti, hanem azt, ami egyáltalán lehetővé teszi, hogy beszéljünk. Egy sokkal általánosabb értelmű katalizátora a kommunikációnak és nem egyszerűen az írásbeliséggel áll szemben, hiszen az írásbeliség sohasem függetleníthető a szóbeliségtől. Nem az írásbeliség és szóbeliség egymást kizáró vagy felváltó ellentétéről van szó, hanem egymásra hatásukról, és viszonyukról. És ez nem csupán történelmi, vagy kulturális folyamat, hanem minden ember kifejező készletének alakulásához, gondolati, érzelmi struktúráinak megteremtéséhez szükséges egymásra hatás.
Dr. Nagy Gabriella végzettségét tekintve irodalmár, 5 éve dolgozik a Debreceni Egyetemen működő Alkalmazott Narratológiai Műhely mesekutató csoportjával. Jelenleg a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének népmese szakelőadója. Legutóbbi, népmesével kapcsolatos publikációja: "A titok fenomenológiája Jakab István: Jánas a zárdában című meséjében (A bűn, a létezés, a szeretet és a szerető titka)" In. A titok fenomenológiája a cigány népmesében. Szerk. Bódis Zoltán, Debrecen, 2015, 55-102. ol.
Mikulás Ferenc a Kecskemétfilm Kft. ügyvezető igazgatója
A MAGYAR NÉPMESÉK RAJZFILMSOROZATRÓL
A kecskeméti rajzfilmstúdió 30 év alatt 100 epizódból álló rajzfilmsorozatot készített magyar népmesék felhasználásával.
Az eredeti gyűjtéseket a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportja bocsájtotta rendelkezésünkre. (Kovács Ágnes, Nagy Erzsébet)
A történelmi Magyarországon gyűjtött mesékhez Malonyai Dezső: A magyar nép művészete I-V. kötetében bemutatott díszítő művészetet használtuk fel.
A magyar nyelv archaikus szépségét olyan művészek tolmácsolták, mint Tolnay Klári, Bánffy György és Szabó Gyula.
A hangi, zenei világot magyar népdalok felhasználásával a Kaláka Együttes teremtette meg.
Az animációs stílust, a film formanyelvét Jankovics Marcell dolgozta ki. A filmsorozatot három rendező fémjelzi: Jankovics Marcell, Horváth Mária és Nagy Lajos.
A sorozat ötletgazdája és producere Mikulás Ferenc.
A sorozatot nagyon sok országban díjazták, és megvásárolták. A világhálóra feltöltött epizódoknak két év óta 207 országból összesen kb. 25 millió megtekintése van.
